Text

    ANNA AND THE BARBIES: MÁRTI DALA

 A 
  Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni
 D 
  Majd az unokáknak, mikor körbeállnak
 A 
  Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak
                          E 
  Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!

 A 
  Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni, 
 D 
  Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
 A 
  Neked udvaroltam, az öledbe borultam
                               E 
 Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!
 A      F#m       E     D     F#m    E     D 
 A 
  Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni, 
 D 
  Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
 A 
  Neked udvaroltam, az öledbe borultam
                             E 
Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!

 A 
  Kezdjetek nevetni, csak semmi melodráma
 D 
  Senki bele nem halt még komédiába
 A 
 Ripacsok, színészek, az élet a tiétek
               E 
 Minek ölre menni, kezdjetek szeretni!


próza:
 F#m            E 
jó néha sötétben a holdat nézni,
 D 
hosszan egy távoli csillagot igézni.
 F#m           E 
jó néha fázni, semmin elmélázni,
 D 
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
 A 
tele szájjal enni, hangosan szeretni,

jó néha magamat csak úgy elnevetni,
           D 
sírni ha fáj, remegni ha félek,
 A 
(olyan) jó néha érezni, hogy élek.

 A 
  Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni
 D 
  Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam
 A 
  Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam

Hogy elmúlt az élet…
 E                  A 
…kezdjetek el élni!